Közöny (érzelem)
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni az Apátia szócikkel. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Érzelmek |
---|
Aggodalom · Bánat · Bátorság · Bizalmatlanság · Boldogság · Bosszúság · Büszkeség · Csalódás · Depresszió · Düh · Együttérzés · Elégedettség · Ellenségesség · Eksztázis · Érdeklődés · Eufória · Fájdalom · Félelem · Félénkség · Féltékenység · Frusztráció · Gyűlölet · Hála · Harag · Hisztéria · Irigység · Izgalom · Káröröm · Kíváncsiság · Komperzió · Közöny · Lelkesedés · Lelkiismeret-furdalás · Magányosság · Megbánás · Meglepődés · Megvetés · Nosztalgia · Önbizalom · Öröm · Pánik · Remény · Rettegés · Sajnálat · Szégyen · Szenvedély · Szenvedés · Szerelem · Szeretet · Szorongás · Unalom · Undor · Vágy |
A közöny érzelem, érzés, érdeklődés vagy törődés hiánya. A közöny egyfajta indifferens állapot, vagy az olyan érzelmek elnyomása, mint például a törődés, izgatottság és motiváció és/vagy szenvedély. Egy közönyös egyén nem érdeklődik és nemtörődöm módon viszonyul a világ érzelmi, közösségi, spirituális, filozófiai vagy fizikai dimenziói felé.
Egy közönyös embernek hiányozhat az életéből az értelem.[forrás?] Egy közönyös ember úgyszintén híján lehet az érzékenységnek és az érzelmeknek.[forrás?] A pozitív pszichológiában a közöny az egyén képességének hiányát jelzi, amelyet egy kihívással való szembesülése okoz ("Flow"). Annak az eredménye is lehet, hogy az egyén egyáltalán nem néz szembe kihívással (vagyis a kihívás nem releváns számára, vagy ezzel ellentétben tanult tehetetlenség állapotában van az illető). A közöny jele lehet különféle mentális problémáknak, például a skizofréniának vagy demenciának. Mindezzel együtt, a közöny olyan érzelem, amellyel valamilyen mértékig minden ember szembe néz. Természetes eredménye a kiábrándulásnak, szomorúságnak és stressznek. Mint válasz, a közöny egy módja annak, hogy elfelejtsük ezeket a negatív érzelmeket.[citation needed] Ez a fajta általános közöny általában csak rövid ideig érezhető, és ha hosszú távú vagy élethosszig tartó állapotba lép, akkor valószínűleg mélyebb közösségi és pszichológiai problémák is jelen vannak.
Történelem
[szerkesztés]A keresztények hagyományosan hibáztatták a közönyt, mivel az hibát jelent Isten és az ő művének imádata terén.[1] Ebben az értelmezésében a közönyre úgy is utalnak mint restségre ami a hét főbűn között felsorolásra is kerül. Clemens Alexandrinus arra használta a kifejezést, hogy olyan filozófusokat vonzzon a kereszténységhez, akik az erény után epekedtek.
A közöny modern fogalma az első világháború után vált köztudottá, a háború utóhatása miatt. Azok a katonák, akik átélték a kereszttüzeket és bombázásokat, akik látták a csatatereket telve halott testekkel és sebesült katonákkal, egyfajta lekapcsolt érzéketlenséget fejlesztettek ki a társas interakcióikban, miután visszatértek a csatatérről.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Apathy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Greek Lexicon :: G543 (KJV). V3.blueletterbible.org. [2017. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 25.)